2016. április 15., péntek

Melissa Landers: Elválasztva (Elidegenítve 2.)

Fülszöveg:
Cara mindig is tudta, hogy az élet a Leihr bolygón megváltás lesz a számára. Miután Aelyxszel, a barátjával a Földön éltek, és próbálták helyrehozni a két bolygó közötti megtört szövetséget, Cara elkerült a Leihr nevű bolygóra, és új iskolát kellett keresnie magának. A lányt kiválasztják egy feladatra, amely során az emberek egyik képviselőjeként élhetne. Ezalatt Aelyx a Földön van, ahol egy hatalmas PR kampány részese lesz, amely során az emberi és a Leihr bolygó lakói közötti kapcsolatot kell reklámoznia. Az emberek nem tudják, hogy e kapcsolaton alapul a jövőjük: egyedül Aelyxnek és embereinek van meg a megfelelő technológiájuk ahhoz, hogy legyőzzék az emberi kormányzat által rejtegetett víztartalékot fenyegető halálos szennyezést. Valamiért azonban Aelyx világának vezetői hirtelen mindenképpen embereket akarnak állítani saját oldalukra, és a szemük sem rebben a fiú életét érő extrém történések során. Mindenképpen szükség van az emberek segítségére, de pontosan miben és hogyan? És vajon mit kérnek majd a segítségükért cserébe?

Vélemény:



Először is el kell mondjam én egy elég furcsa moly vagyok. Van időszak amikor falom a könyveket, és van amikor elég nehezen megy. Bár ezt nem mindig a saját hibámnak tudom be. Mint ahogy ennél a könyvnél is így van.
Az első része ennek a könyvnek nagyon megragadott. Egyszerűen imádtam a történetét. Érdekes volt és a magmódján egyedi is. Bár a szereplőknél inkább csak Cara karaktere fogott meg. Aelyxnek a modora és a gondolkodása tetszett ám a külső leírása nagyon nem. Ez most sem változott.
Nehezen indult a könyv számomra. A feléig sokszor kézbe se vettem, mert egyszerűen nem volt kedvem hozzá. A nehezén túl jutva azonban kezdtek beindulni az események, és az új és régi szereplőket is sikerült megkedvelnem. Nehéz róla úgy írni, hogy ne tegyem szpoileressé.
Cara tehát elutazik a Leihr-re, és elkezdi a klónok életét élni. Emberként ez elég nehéznek tűnik, de a jelek szerint meg lehet szokni. Nekem nem igazán jött át a szenvedése, hogy el kellett hagynia az otthonát és a szeretteit. A harciassága és a kitartása viszont annál inkább, hogy az egyezmény megszülethessen.
Aelyx a Földön marad, hogy bolygója és a Föld szövetségre léphessen. Az ő szenvedését a lány hiánya miatt, és szülő bolygója miatt jobban átéreztem. Rengeteg merénylet van még mindig ellene, de ő is kitart. Végül Leihr társa Syrine is egész megkedvelhetővé vált.
Engem most inkább a mellékszereplők tudtak megragadni. Troy, Cara bátyja aki kicsit kőagyú kemény legény, de van szíve, és mindenekelőtt humora. És David a testőr, aki igazán színes egyéniség. 
Bár nagyon keveset tudhattunk meg róla, de kedvencemmé kiáltottam ki Aelyx háziállatát Verot.

Idézet:

"Aelyx belebújt a pulóverbe, és fogta a gyapjúkabátját.
- Csak dobd be ellenállhatatlan vonzerődet, amivel mindig dicsekszel.
- Megtettem. Kiderült, hogy érzéketlen rá."

Csillag:









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése