2015. december 16., szerda

Nora Roberts: Árnyékvarázslat (O’Dwyer-örökség trilógia 2.)

Régi ovasás



Fülszöveg:
Connor O’Dwyer, az ír solymász imádja szűkebb hazáját, az írországi Mayo megyét. Ott él és dolgozik nővérével, Brannával, unokatestvérével, Ionával és gyerekkori barátaival, Boyle-lal, Finn-nel és Mearával. Hatan megtörhetetlen, erős kört alkotnak, de ezt a megszokott helyzetet felborítja egy váratlan esemény, egy régóta esedékes, szenvedélyes csók. 
Meara Quinn és Connor időtlen idők óta barátok. Szinte minden nap találkoznak, mert Connor, a solymász turistákkal járja a környéket, Meara pedig lovastúrákat vezet az erdei ösvényeken. A testi vonzalom eléggé összekuszálja a szálakat, és új kihívásokat jelent mindkettejük számára. Meara fél az érzelmi kötődéstől, és nem akarja veszélyeztetni értékes barátságukat. Connor ágyában már sok nő megfordult, de a szívét még egyik sem ejtette rabul. Mi lesz, ha az ő kapcsolatuk is hasonló sorsra jut? 
Ráadásul a barátokra és rokonokra komoly feladat vár. Az a sorsuk és örökségük, hogy élet-halál harcot vívjanak a sötétség erőivel, ezért mindennél nagyobb szükség van az egységükre. Ez a gonosz erő ködként gomolyogva fojtogatja őket, el akar pusztítani mindent, ami fontos számukra, és amit szeretnek.




Vélemény:

Ez a sorozat még mindig elbűvöl. A helyszínek, a mágia és vele együtt minden ami benne van.
Már az első kötetnél sejthető volt, hogy minden párnak jut majd egy könyv.
Ebben a könyvben jobban megismerhetjük Connor és Meara karakterét.
A történet szépen szövődik tovább, a csapat egyre jobban összekovácsolódik, és persze új szerelmek alakulnak. Természetesen nem zökkenő mentesen.
Nem elég, hogy a kör tagjainak nem csak a gonosszal kell megharcolnia, még ott vannak ráadásnak a saját belső harcaik is. A különleges társak még mindig meg vannak.
 Íme Connor Harris-sólyma.

Roibeard


Szereplők:
Connor: Ő a csapat kedve. Mindig pozitív, és mindenben képes meglátni a jót. Talán a legkedvelhetőbb figura, Bár számomra nem ő lett a kedvenc. Szerintem a tökéletes pasik, túlságosan unalmasak.
Meara: A lányok közül ő a kedvencem. Bár kicsit csökönyös, főleg saját érzéseivel szemben, de nagyon erős, bátor, önálló, és teljesen tisztába van vele mit akar. Ő egy igazi harcos amazon. Nem mellesleg biztos jól áll a kard a kezében.

A többiek
Brana: Ő a kedves, és nagyon is komoly testvére Connor-nak.
Finn: A pasas akit túl sok titok leng körül, és gyerekkori barát.
Iona: Kedves, aranyos és türelmes. 
(Az előző könyv bejegyzésénél bővebben: http://eraolvas.blogspot.de/2015/12/nora-roberts-sotet-boszorkany.html )
Boyle: Kicsit hátérbe szorult ebben a részben. Nem mellesleg szerintem papucs lett. 
(Az előző könyv bejegyzésénél bővebben: http://eraolvas.blogspot.de/2015/12/nora-roberts-sotet-boszorkany.html )

Kedvenc idézet:
" A régen eltűnt apjától örökölte a magasságát, míg Colleen apró termetű,
törékeny hölgy volt, mindig ápoltan és csinosan. Meara úgy érezte
magát mellette, mint egy ápolatlan hegylakó, aki egy törpeuszkárt vezet
pórázon. "

Csillagok:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése