Fülszöveg:
Behunytam a szemem, beszívtam a levegőt, és az ujjaimat a homlokára tettem.
A tizenhat éves Porka Evergím késő éjjel betör egy házba, de nem azért, mintha bűnöző volna. Nem: Porka egy Rémálom.
Szó szerint.
Szó szerint.
Nem elég baj, hogy ő az egyetlen Rémálom az Akkordél Akadémián, a mágusfélék bentlakásos iskolájában, és kénytelen hírhedt anyja árnyékában élni, de mikor betör Eli Bookerék házába, még minden sokkal bonyolultabbá válik.
Eli nagyon jóképű, ezért a mellkására ülni és az álmaiba hatolni már nem is lehetne kínosabb.
Pedig az lesz.
Eli egy gyilkosságról álmodik. A helyszín az Akkordél.
És végül az álom valóra válik. Porkának most már követnie kell a nyomokat – részint Eli álmain belül, részint odakint –, hogy megállítsa a gyilkost, mielőtt további embereket ölne meg. És mielőtt az illető rájönne, miben sántikál Porka, és kiválasztaná soron következő áldozatául…
És végül az álom valóra válik. Porkának most már követnie kell a nyomokat – részint Eli álmain belül, részint odakint –, hogy megállítsa a gyilkost, mielőtt további embereket ölne meg. És mielőtt az illető rájönne, miben sántikál Porka, és kiválasztaná soron következő áldozatául…
 |
| Porka |
Vélemény:
Mindig is szerettem a bentlakásos iskolákban játszódó történeteket. Azt hiszem ez a szeretet a Harry Potter sorozatnál alakult ki.
Egy igazi tini krimi. Varázzsal megfűszerezve.
Porka története eléggé egyedire sikerült. Az írónő alkotott egy egyedi fajt, a Rémálmokat. A mi főhősnőnk pont egy ilyen Rémálom. Bemászik az emberek álmaiba, egy igen érdekes testhelyzetben, ami számomra egy kicsit mulatságos volt. Az álmokból táplálkozik, hogy életben tudjon maradni.
A Rémálmok egy igen csökkent számú faj a varázslények világában, és Porka még ezen belül is egyedi, mindannak ellenére, hogy egy félvér. Számomra a személyisége eléggé megnyerő volt. Igen csak egy makacs személyiség, aki általában nehezen tudja tartani a száját, és sikeresen felesel akkor is mikor nem kéne. Sokszor keveredik különböző bajokba emiatt, ami kicsit mulatságossá teszi a történetet.
A segítőtársai Eli, aki egy közönséges ember, Szeléna aki egy szirén, és Paul aki szintén félvér, varázserő nélkül.
Eli karaktere, természetesen a jópasi kategóriába tartozik. Bár az elején elzárkózik, az eseményektől, de mivel nem nagyon hagynak neki választási lehetőséget így belemegy a játékba. Sikerült szimpatikus figurát alkotni, de nem mondhatnám, hogy nagyon levett a lábamról. Talán a következő könyvben.
Szeléna nagyon szimpatikus egyéniség. Mindig kiáll azért amit gondol, és érez.Küzd az ellen amit a szírénekről gondol a világ. Bár ez nem jelenti, hogy nem használja az adottságait. Remélem a folytatásban jobban megismerhetjük, a történetét.
Paul, hát nem is tudom. Számomra az első pillanattól egy fontoskodó, tenyérbe mászó képű figura. Szóval nem szerettem.
Összességében a könyv nagyon tetszett, bár nem okozott olyan hű de nagy meglepetéseket.
Végül, de nem utolsó sorban. Nagyon köszönöm a Blogturné Klubnak. Ugyanis ezt a könyvet, nekik köszönhetem. A Halloween játékon az egyik szerencsés nyertes voltam.
Idézet:
"A vérfarkas egy padra mutatott a síremlék bejárata mellett.
-Ül. Vár.
Említettem már, hogy a vérfarkasok nem túl beszédesek?
Leültem és vártam.
A vérfarkas megkerülte az épülete, és ott hagyott a másik hárommal. Továbbra sem vettek rólam tudomást, én se róluk. Jól megértettük egymást."
Csillag:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése