Végre megérkeztem. Sok jó dolog történt velem az elmúlt pár hétben, de ez nem ide tartozik.
Tehát vessük bele magunkat az új évbe.
A tizenhét esztendős Pierce Oliviera tudta jól, ha elfogadja John Hayden szerelmét, mindörökre azon a helyen lesz kénytelen élni, amelytől mindig is a legjobban rettegetett: az alvilágban. Megérte azonban az áldozat, hiszen immár örökké együtt lehet azzal a fiúval, akit szívéből szeret.
Ám boldogsága – és biztonsága – most nagy veszélybe kerül még a holtak birodalmában is, hiszen a Fúriák felfedezték, hogy John megszegte az alvilág egyik legszigorúbb törvényét: életre keltett egy emberi lelket.
Ha nem áll helyre ismét az egyensúly élet és halál között, a Fúriák haragja menthetetlenül elsöpri nem csupán az alvilágot, hanem Pierce egykori otthonát is a Földön… Csupán egy módon állhatják útját a pusztulásnak: valakinek meg kell halnia.
Kicsit döcögősen ment az olvasás, mert közbejöttek az ünnepek. De így is egy élmény volt.
Szépen kikerekedett a történet. Szerettem a helyszíneket, a szereplőket, szinte mindent.Egy igen akciódús olvasmány lett a végére belőle, és végre kiderült a nyaklánc titka is.
Pierce igen jól alkalmazkodott a helyzethez. Bár a sorozat elején nem igazán volt tisztában vele, hogy mit is akar. A végére sikerült magabiztosan tudnia. Igazán jó volt olvasni, hogy minden szereplő, folyamatosan fejlődik. Még a Hayden Kapitány is megtanulta némileg kezelni az indulatait.
Voltak olyan pillanatok amikor sikerült rám hozni a frászt, de a mese végül a megfelelő mederben folyt tovább. A család és a barátok meglepően nyitottak voltak, ahhoz képest, hogy egy mitlógia kellős közepébe csöppentek. Nem is beszélve a holt lelkekről.
Imádtam, hogy az írónő szép lassan összerakta a mozaikot a történetben.
A csavar a végén, nekem igazából Alex volt. Eddig is idegesítő volt a személyisége, és számomra ez a könyv legvégén sem változott. Kayla továbbra is titkot őriz. Tehát azért maradt pár nyitott kérdés. Ám Meg Cabot az útószóban leírta, hogy lehet, hogy csak szabadságra küldte a szereplőket pihenni. Talán még van esély a válaszokra.
Szereplők:
Pierce: Igazán felnőtt a feladathoz, hogy kiérdemelje az alvilág királynője címet.
John: Végre kialakult a felnőtt személyisége, és nem úgy viselkedett, mint valami feldühödött Fúria akik ellen harcolt. Egyébként eléggé álom pasi. Szerettem a sokszori értetlenkedést, amikor valami olyannal találkozott ami számára túl modern volt.
A mellékszereplők közül talán John emberei váltak a szívem csücskévé. Igazán önfeláldozó és összetartó csapat. Szimpatikusak voltak a holt lelkek akik végül Pierce csapatává váltak. A legnagyobb negatívum számomra Alex volt. Hiába tartozott a jó emberekhez, még a könyv legvégére sem sikerült megkedvelnem.
Idézet:
"Ám mielőtt Cody befejezhette volna a kérdését, a figura megragadta Seth ingét, és egyetlen erőteljes mozdulattal talpra rántotta a kanapéról.
-Az egy dolog, hogy megöltél-morogta John fenyegetően Seth arcába-, de hogy a barátnőmet is megcsókolod? Azt már nem tűrhetem.
És súlyos öklével egyenesen Seth arcának közepébe súlytott."
Csillagok:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése